Nemcsak a Nagy Imre-per ítéletét írták meg jó előre, hanem a kivégzések hírének közzétételéről, a várható tiltakozások „kezeléséről” is mindenre kiterjedő intézkedési terv készült. Kádárék végül a felejtetés – azóta is sokszor felmelegített – taktikáját választották. Nagy Imrét kereken 60 éve, 1958. június 16-án végezték ki.
Tömegek az utcán, tankok a villamossíneken, falfirkák és falragaszok, romok és roncsok a budapesti utcákon – október 23-a és az utána következő hetek a tömegtüntetésekről és az utcai harcokról lettek híresek, most ezeket az eseményeket mutatják be még élethűbben az e heti HVG-ben és a hvg.hu-n megjelenő eddig publikálatlan színes fotók!
Az 56-os forradalom előtti napokban a hivatalban lévő államfő Sztálinvárosba látogatott, de a párt lapja, a Szabad Nép nem őt, hanem útitársát, Tildy Zoltánt szólaltatta meg. A korábbi köztársasági elnök óvatosan dicsérte a mai Dunaújvárost. Közben a kormány a kivándorlási és külföldre utazási szabályok lazításán dolgozott.
A Kúria október közepén tárgyalja az ügyet, Polt Péter kezdeményezésére adnak ki igazolást az 1958-as halálos ítélet semmisségéről.
A Nagy Imre-per bírája, Vida Ferenc csak nyomdai levonatig jutott interjúmemoárjának titkait térképezi fel a HVG e heti száma.
Feltárult a kék füzet tartalma – már tudjuk, kik dolgoztak Kádár nagy egyéni produkcióján.
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) nyilvánosságra hozza az úgynevezett K részleg belügyeseinek nevét tartalmazó listát. A lap szerint ők készítették elő a Nagy Imre-pert – írja a szerdai Magyar Idők. Úgy tudni, 150 személyről van szó.
Pontosan mikor és honnan indultak a tüntetések 1956 október 23-án? Honnan érkeztek a főszereplők? A forradalmárok közül kiket ítéltek halálra? Melyik elhíresült beszédet mondta Nagy Imre, és melyiket nem? Töltse ki tesztünket az 1956-os forradalom eseményeiről!
1956 felkelői nem az úri világba vágytak, hanem egy jobb szocializmusba. Ezért is hívták forradalomnak azt, amit csináltak.
Volt hegesztő, agronómus, fordító, író, államelnök. A háborúban embereket mentett, a forradalom után életfogytiglanra ítélték, és állt azok újratemetésén, akikkel együtt majdnem kivégezték. A magyar történelem legmozgalmasabb századát élte át, aktív részese volt a legnagyobb fordulatoknak, és mindezt íróként hihetetlen plasztikusan tudta elmondani – Göncz Árpád életinterjúját mindenkinek érdemes lenne elolvasni.
Az 52 éves Omega sosem játszott még ekkora közönség előtt. A Scorpions az MTI tudósítása szerint "elképesztően profin" szólt. Az énekes két szám között Nagy Imrét méltatta.
Hogy is van az a mondás oroszokról és diktátorokról?
A kommunista pártlap 1956. október 22-én eljutott odáig, hogy Nagy Imrét nyíltan emlegette vezércikkében, mint olyan politikust, akivel szemben korábban Rákosi Mátyás elfogultan politizált. A Szabad Nép vezércikke Sztálint és Rákosit bírálta, miközben a címoldalon lehetett olvasni az alakuló közös piacról és az Euratomról.
A pesti és a szegedi egyetemisták egyre radikálisabb követeléseket fogalmaztak meg az 1956. október 21-én megjelent lapok szerint. Közben Gerő Ernő és Kádár János Fiumében (az utóbbi szülővárosában) és Abbáziában utazgatott. Nagy Imre pedig visszakapta akadémiai tagságát.
A Nagy Imre újratemetésén elmondott beszéde tette híressé Orbán Viktort, a mai Fidesz-kormány emlékezetpolitikája azonban nem tud mit kezdeni a kommunista mártírral.
Öröm, mámor, boldog: megverte a magyar válogatott az osztrákokat? De emlékszik még, mikor rúgták a gólokat? Újabb neveket ismert meg az ország azok közül, akik részt vettek Nagy Imre kivégzésének előkészítésében. Megfigyelte, mi lett azokból az emberekből, akik ott voltak? Tudja, mennyi pénzt kell összeszednie, ha ügyes és egy nagy autót szeretne - az MNB támogatásával? Tesztelje, mire emlékszik még az elmúlt hét híreiből.
Az újratemetés évfordulóján a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) nyilvánosságra hozta a Nagy Imre és társai perének előkészítésében részt vevő állambiztonsági beosztottak és vezetők névsorát, hivatali karrierútját.
Életének 88. évében elhunyt Petrovits László fotóriporter, aki a sportélet legendás pillanatai mellett számos fontos történelmi eseményt is megörökített - közölte a család kedden.
Marx Károly szobra után Nagy Imre és Teleki Pál emléktábláját is elvitték a Corvinus Egyetemről – írja a Népszabadság.
Gyenes Judit ugyan egyetért azzal, hogy az 1956-os mártírok kivégzésének évfordulója semmiképpen nem lehet "örömünnep", de Nagy Imre unokájának tiltakozó közleményét nem ismerte teljesen, őt "nem a harag, hanem a nem múló fájdalom kíséri".
